új székely zászlón idézet

Ki olvas minket?

Oldalainkat 13 vendég böngészi

Látogatók

IP

Székelyföld látnivalói

A Gyilkos-tó és a Békás-szoros

PDF Nyomtatás E-mail

Gyilkos-tóA Gyilkos-tó (románul Lacul Roşu, régi nevén: Veres-tó) egy természetes torlasztó a Hagymás-hegységben, Hargita megye észak-keleti részén. 1837-ben keletkezett egy közeli hegyről lecsúszó törmelék következtében. A tó visszahúzódóban van, a visszamaradó kisebb tavak elláposodnak. A Gyilkos-tó fölé emelkedik északon a Kis-Cohárd (1344 m) sziklája. A környék és a Gyilkostó üdülőtelep közigazgatásilag Gyergyószentmiklóshoz tartozik.

1837 nyarán a keletre fekvő Gyilkos-kő (1378 m) oldalán felhalmozódott agyagos lejtőtörmelék nagy esőzések hatására lezúdult a völgybe, nekicsúszott a Cohárd dél-keleti lábának és elzárta több patak folyását, Cohárd-patak, Likas-patak, Vereskő-patak, Lóhavas-patak, Juh-patak. Vannak, akik a tó keletkezését az 1838. január 11-i földrengéssel hozzák kapcsolatba.

 

Bözödújfalu

PDF Nyomtatás E-mail
Bözödújfalu

Bözödújfalu (románul Bezidu Nou, németül Neudorf) elpusztult falu a mai Maros megyében. A falu a romániai falurombolás jelképévé vált: 1988-ban elárasztották egy új víztározó építésekor.

Az egykori falu községközpontjától, Erdőszentgyörgytől 5 km-re keletre terült el a Küsmöd-patak mellett. A falut a Bözödről a Küsmöd-patak völgyébe települt családok alapították, első okiratos említése 1566-ból származik. Már a középkorban volt temploma, melynek híressége a bözödújfalusi Madonna volt. Helyette 1740-ben fatemplomot, majd 1784-ben kőtemplomot emeltek. Ma római katolikus templom, amely azonban az unitárius templommal együtt víz alatt van.

Bözödújfalu panorámája
 

Csíksomlyó

PDF Nyomtatás E-mail

Csíksomlyói búcsú 2007Csíksomlyó (románul Şumuleu-Ciuc, németül: Schomlenberg) 1959 óta Csíkszereda településrésze, a katolikus vallású székelyek híres búcsújáróhelye és szellemi életének több évszázados központja. Minden pünkösdkor itt zajlik a híres csíksomlyói búcsú, a Kis-Somlyó és a Nagy-Somlyó közötti nyeregben.

Története
Nagysomlyó-hegyi kolostor: Kunits szerint (Sacia siculicae 53) a XI.-XII. században szerzetesek telepednek le. Tény, hogy a Nagysomlyó kisebb csúcsán kolostor állott, és kápolna Szent Lukács tiszteletére. Egy faragott kő is utal erre feliratával: „C.C 1202” (Conventus Cistercientium vagy Carmelitarum). Valószínűbb az első. A kápolna még állott a XVI. században.

 

Homoródfürdő és a Homoród-völgye

PDF Nyomtatás E-mail

HomoródfürdőHomoródfürdő (románul Băile Homorod): falu a mai Romániában, Hargita megyében. Régen kis székely falu, ma országos jelentőségű üdülőtelep hideg-melegvizes szénsavas fürdővel, bő vizű borvízforrásokkal. 1968-óta Szentegyházáhozhoz tartozik.
A fürdőtelep a Nagy-Homoród és a Fürdő-patak völgyében fekszik, 740-760 magasságban, 18 km-re Székelyudvarhelytől.

Története
Borvízét már a rómaiak is ismerték. A Földvár nevű helyen 2. századi római castrum nyomaira bukkantak. Az itteni borvízforrások vízét először 1820-ban elemzi Pataki Sámuel. A fürdő a 19. században indult fejlődésnek, amikor a forrásokat köpűbe foglalják, sétányokat zenepavilonokat építenek, 1890-re eléri fejlődésének csúcspontját. 1773-tól 1968-ig Kápolnásfalu fürdőtelepe, a települést 1913-ban veszik fel a Helynévtárba.

 

Korond

PDF Nyomtatás E-mail

KorondA sóvidéki Korond a Székelyföld legnagyobb fazekasközpontja, termékei messze földön ismertek. Sajnos, ma már sok a kommersz termék. Az eredeti korondi bokályoknál, tálaknál, cserepeknél kizárólag fehér alapozásra felvitt zöld, sárga és barna színeket használtak, ma már gyakori a kék is. Az egész falu tulajdonképpen egyetlen nagy kirakóvásár – igazi értéket azonban a falu belsejében, néhány nagynevű mester műhelyében vásárolhatunk. Teleki József írta Korondról, hogy "Minden ember itt vagy fazakas, vagy sendelly csináló" (Úti Jegyzések, 1799).

Az életképes nagyközség lakóira jellemző a sokféle foglalatosság: a hagyományos fazekasság, a famegmunkálás, a taplókészítés és a kereskedelem (régen szekérrel, ma autóval). A fazekasság létalapját a falu nyugati határán, a Szakadát-patak bal partján előforduló szürke pala (agyag) képezi. Volt aragonitbányája (ma természetvédelmi terület) és híres borvízfürdője (ma az árcsói kerámiavásár színhelye). Korond a hagyományait őrizve korszerűsödő székely falu típuspéldája: a fazekasiparra alapozva kereskedelmi, idegenforgalmi és művelődési szerepköre is egyre számottevőbb.

 
<< Első < Előző 1 2 3 Következő > Utolsó >>

Oldal 1 / 3
régi székely zászlón idézet